~Part one~

Egy kellemes áprilisi napra ébredtem, egy felhő sincs az égen. A napi rutinomhoz híven, felkelek, megmosakodok, fogat mosok, feltűzöm szép hosszú barna hajam egy copfba. Mivel kint nagyon is jó idő van ezért egy rövidujjú póló és egy térdig érő farmer mellett döntök. Bepakolom könyveimet a válltáskámba és elindulok az iskolába. Végzős vagyok a gimiben. Az utolsó év a legnehezebb, mondjuk én jó tanuló vagyok, de ez a felhajtás már nekem is sok.A buszmegállóban barátnőm üvölt felém:
-Jess!! Na végre, hogy ideértél! Mindjárt jön a busz, azt hittem már nem jössz.
-Nyugodj meg Bianka!-mondtam neki halkan, mert rajtunk kívül mások is várnak a buszra.
-Megnyugodtam.-mondta most már ő is halkabban. Már itt is a busz. Felszálltunk, és mivel nincs annyira messze a suli nem ültünk le, inkább meghagyjuk az ülőhelyet az idősebbeknek.
-Hé, Jess!-suttogott Bianka. Az a pasi téged bámul, elég feltűnően.-folytatta.Oda néztem ahova szemeivel mutat és igaza volt. Tényleg bámul egy pasi, ráadásul elég júképű. Villantottam egy féloldalas mosolyt és elfordultam. Megérkeztünk a sulihoz, a busz pont az ajtóban rak le minket. A pasi aki a buszon ült nem szállt le, talán már nem is látom többet. Becsengettek és kezdődött is az első óra...Hamar vége lett és jött a következő óra. És ez így ment egész nap. Fel sem tűnt, hogy mindjárt vége a napnak, csak arra a férfira gondoltam akit a buszon láttunk. Világosbarna haja könnyedén a szemébe lógott, kék szeme szikrázott. Amikor rá mosolyogtam ő is kivillantotta fehér fogait. Majdnem elolvadtam. Kicsengettek és már mentünk is haza. A suli előtt már várt a busz. Felszálltunk és már indult is. Körülnéztem, úgy csináltam mintha keresnék valakit(ami igaz is). Minden helyet megnéztem a buszon, de sehol nem láttam. Végül leghátul pillantottam meg kék szemeit és szikrázó mosolyát. Leültem egy székre és magam mellé raktam a táskát, mert Bianka elöl maradt a sofőr mellett. Nem telt el két perc sem amikor odajött hozzám az az alak akiről egész nap ábrándoztam.
-Leülhetek?-kérdezte bársonyos hangjával.
-Persze.-feleltem egyszerűen. Uramisten, itt ül mellettem-gondoltam magamban.
-Te itt laksz nem messze ugye?-kérdezte.
-Igen, úgyhogy majd szólok, hogy mikor szeretnék leszállni.-válaszoltam úgy, mintha le akarnám rázni.
-Rendben. Reggel láttalak és azonnal elbűvöltél Jessica.-mondta, és egy kicsit megszeppenve kérdeztem vissza.
-Honnan tudja a nevemet?-kérdeztem és mire kimondtam tudtam is a választ. Biztosan Tim mondta el neki, a sofőr. Azt hiszem Biankának bejön Tim és ő mondta neki, hogy én ki vagyok.
-A buszsofőrtől kérdeztem meg. Ő mondta.- válaszolt, én pedig a szemeimet forgattam.Tudtam..
-Hát most már le kell szálnom. Örülök, hogy beszélgettünk...
-Matthew. A neven Matthew.-vágott a szavamba, amit nagyon nem szeretek, de most nem érdekelt.
-Jessica, de ezt már tudja.-feleltem.
-Hát akkor viszlát holnap, Jessica.-köszönt el tőlem, én pedig kerek szemekkel bámultam rá.
-Viszlát.-csak ennyit mondtam, és leszáltam. Holnap??- gondolkoztam. Tehát akkor minden reggel látni fogom?:)